Kik a baptisták?
Kik vagyunk, és mit hiszünk?
Egyháztörténetileg a XVI. század lutheri és kálvini reformációjának harmadik ágaként tartanak számon. Hiszünk az Atya ? Fiú ? Szentlélek, Szentháromságban egy örök Istenben. Isten Fiát, Jézus Krisztust tartjuk egyedüli üdvözítőnknek, aki értünk bűnösökért meghalt a golgotai kereszten, a halált legyőzve feltámadt, most a mennyben van, de visszajön értünk dicsőségének angyalaival. Tanításunk alapja a teljes Biblia, azaz Istennek az Ó- és Újszövetségben adott kijelentése, ami hitünk alapja és életgyakorlatunk próbaköve.
Mint evangéliumi szabadegyházak, valljuk az önkéntes és tevékeny gyülekezeti tagság elvét. Mint protestáns felekezet, jó testvéri kapcsolatunk van a reformáció egyházaival. A keresztyénség egészébe való beilleszkedésünket példázza, hogy mi is valljuk az apostoli hitvallásban megfogalmazott alapvet? hitigazságokat. Mint baptisták, szeretnénk Isten segítségével a hitüket komolyan vevő, gyakorló keresztyének lenni. Ragaszkodunk a Szentírás igazságaihoz. Fontos számunkra a megtérés evangéliumának hirdetése és a szabad államban szabad egyház eszméje. A lelkiismereti és vallásszabadság hívei vagyunk.
Nevük a keresztség görög eredetű és latin közvetítésű kifejezéséből származik, mégpedig azért, mert Jézus Krisztushoz hasonlóan nem csecsemő korban keresztelkednek meg, hanem a hit önálló megvallására képes korban, mégpedig egész testük vízbemerülése által (bemerítés).
Egyházi intézményük kezdete Magyarországon 1846, Kispesten 1900. Az országban több városban működik szervezett gyülekezetük, amelyeknek élén választott vezetőség, illetve lelkipásztor áll. Hazánkban Magyarországi Baptista Egyház a hivatalos elnevezésük. Az egyház a gyülekezetek szövetségi intézménye.
A baptisták tanítása a hitvalló keresztségen kívül (baptizma) sokban hasonló a protestánsok hitvallásával. A Biblia szerinti életre törekednek és ennek folyamatos megtartását a gyülekezeti tagoktól elvárják. Istent szolgálják áldozatos életükkel. Gyakorolják a keresztyén testvéri szeretetet. Házasságukat életre szólóan hűségre kötik.
Történelmük éppen a reformációval egyidős. A XVI-ik században az anabaptista mártírokkal kezdődik. Magyarországon már 1523-ban megjelentek az anabaptisták. A későbbi csoportjaikhoz tartozó mennoniták Hollandiában, 1609-ben angol menekülteket kereszteltek meg. Ennek 2009-ben centenáriumához érkezett az európai baptista misszió. Az angolok hazájukba visszatérve alapították meg az első londoni baptista gyülekezetet 1609-ben. Hazánk baptistái nagy gondot fordítottak arra, hogy az anabaptisták által készített kódexek alapján kiderítsék, és tanulmányozzák a tőlük átvett szellemi örökséget. Az anabaptista vezetők közül 1527-ben Mantz Félix szenvedett mártírhalált. Hubmayer Baltazár egykori egyetemi tanárt és feleségét Bécsben, 1528-ban máglyán égették meg. Öt évvel később a tiroli származású Hutter Jakab halt meg hitéért. Igen sokan szenvedtek mások is mártírhalált, ami elől nem törekedtek elmenekülni. Viszont eltávoztak azokból az országokból, ahol a fegyverfogást törvényesen mindenkire kötelezték. Az újkori baptista misszió Pest-Budán 1846-ban kezdődött. Meyer Henrik által 1873-tól, majd Kornya Mihálytól, Seres Sámueltől első világháború idejéig gyorsan fejlődött a hazai baptista közösség.
Dr. Szebeni Olivér
Forrás: www.baptist.hu